233. FEJEZET - A zöldhályog

Zöldhályognak (glaukómának) a látóideg károsodását nevezzük, mely gyakran társul a szem belnyomásának emelkedésével, és amely a látás fokozatos, végleges elvesztéséhez vezet.

A zöldhályog az Egyesült Államokban majdnem 3 millió, a világon pedig mintegy 14 millió embert érint. Fokozott a betegség kialakulásának kockázata 40 év felettiekben, afro-amerikaiakban, azokban, akik családjában előfordul vagy már előfordult ez a betegség, rövid- illetve a távollátókban, cukorbetegekben, azokban, akik tartósan szednek kortikoszteroidot vagy korábban sérült a szemük. A zöldhályog a vakság okai közül a harmadik világszerte.

Zöldhályog akkor alakul ki, ha a csarnokvíz termelése és elfolyása közötti egyensúly megbomlik, és a szem belnyomása kórosan magasra emelkedik. Normális esetben a csarnokvíz, mely a szemet táplálja, a szivárványhártya mögött, a sugártestben (a hátsó csarnokban) termelődik, és előrefolyik a szem elülső részébe (az elülső csarnokba), ahonnan a szivárványhártya és a szaruhártya között a csarnokzugban lévő elvezető csatornákba kerül. Megfelelő elvezetés mellett a rendszer úgy működik, mint a csap (a sugártest) és a lefolyó (az elvezető csatornák). A folyadéktermelés és elvezetés - a nyitott csap és a jól működő lefolyó közötti egyensúly - biztosítja a folyadék szabad elfolyását, és megakadályozza, hogy a szem belnyomása emelkedjen.

Zöldhályog esetén az elvezető csatornák eltömődnek, elzáródnak vagy valami befedi őket. A folyadék nem képes eltávozni a szemből, még akkor sem, amikor további csarnokvíz termelődik a hátsó csarnokban. Más szóval a lefolyó megtelik, miközben a csap nyitva van. Mivel a folyadék nincs hová távozzon a szemből, a szem belnyomása emelkedik. Amikor a belnyomás meghaladja a látóideg által elviselni képes mértéket, zöldhályog alakul ki. Néha a szem belnyomása csak a normális tartományon belül emelkedik, ennek ellenére ez meghaladja a látóideg tűréshatárát.

A legtöbb zöldhályog két típusba sorolható: nyílt zugú vagy zárt zugú glaukóma lehet.

A nyílt zugú glaukóma a leggyakoribb.Ebben a típusban az elvezető csatornák hónapok vagy évek alatt fokozatosan záródnak el. A szem belnyomása lassan emelkedik, mivel a csarnokvíz normális ütemben termelődik, csak lassabban vezetődik el.

A zárt zugú glaukóma sokkal ritkábban fordul elő. Ebben a típusban az elvezető csatornák hirtelen záródnak vagy tömeszelődnek el. A szem belnyomása gyorsan emelkedik, mivel a folyadék elvezetése hirtelen szűnik meg, míg a termelődés tovább zajlik.

Legtöbb esetben nem ismert a zöldhályog kiváltó oka, bár mind a nyílt- mind a zárt zugú glaukóma mutat családi halmozódást. Máskor a szem károsodását fertőzés, gyulladás, daganat vagy szürkehályog illetve katarakta-műtét váltja ki, esetleg egyéb állapot akadályozza a csarnokvíz szabad elvezetését, és vezet a szemnyomás emelkedéséhez, valamint a látóideg károsodásához (másodlagos zöldhályog).

Kapcsolódó kép »

Panaszok, tünetek

Nyílt zugú glaukóma: Fájdalmatlan és nincsenek korai tünetei. Legfontosabb tünete a hónapok vagy évek alatt kifejlődő pontszerű vagy foltszerű látótérkiesések. A pontszerű látótérkiesések lassan nagyobbodnak és összefolynak. Általában elsőként a perifériás (széli) látás vész el. A látásvesztés annyira fokozatos, hogy a beteg gyakran nem is veszi észre, csak amikor már szinte teljesen megvakult. Mivel a centrális látás általában utoljára vész el, sok emberben jelentkezik csőlátás: tökéletesen látnak egyenesen előrefelé, de a többi irányban vakok. Kezeletlenül még ez a csőlátás is elvész, és a beteg teljesen megvakul.

Zárt zugú glaukóma:A szem belnyomása gyorsan emelkedik, ezért ebben a típusban a beteg jellemzően a szem hirtelen fellépő erős fájdalmáról, fejfájásról, a kötőhártya vérbőségéről, homályos látásról, a fényforrások körül szivárványszerű fényudvarról és hirtelen látásvesztésről számol be. Hányinger és hányás is felléphet a szemnyomás emelkedése hatására.

A zárt zugú glaukómát sürgősségi állapotnak tartják, mivel kezelés nélkül a tünetek megjelenését követően 2-3 óra múlva a beteg megvakulhat.

Ha az egyik szemen előfordult a zöldhályog valamelyik típusa, a másik szemen is valószínű, hogy kialakul majd.


Szűrés és felismerés

Mivel a zöldhályog leggyakoribb típusai az évek során lassan és alattomosan okozhatnak vakságot, a betegség korai felismerése rendkívül fontos. A fokozottan veszélyeztetettek körében - a 40 év felettiek, az afro-amerikaiak, a glaukómás betegek rokonai és a súlyosan rövid- illetve távollátók, a cukorbetegek, tartósan kortikoszteroidot szedők illetve korábban szemsérülést elszenvedettek - 1-2 évente átfogó szemészeti vizsgálatra van szükség.

A zöldhályog teljes kivizsgálásának négy része van. Elsőként a szem belnyomását mérik meg, mely fájdalmatlan eljárás, és egy tonométer nevű eszközzel végzik. Lásd még Általában a 20-22 Hgmm feletti értéket tekintik kórosnak.

Nem elegendő azonban a szem belnyomását mérni, mivel a zöldhályogban szenvedők harmadának vagy még nagyobb részének szemnyomása normális. Ezért az orvos szemtükörrel és réslámpánál is vizsgálja, látszik-e a látóidegfőn zöldhályogra utaló károsodás. Lásd még

Látótérvizsgálat (perifériás látás) során mutathatják ki a pontszerű látótérkieséseket is. Ezt a vizsgálatot leggyakrabban géppel végzik úgy, hogy meghatározzák, a beteg mennyire képes pontszerű fényt a látóterének bármely részén felismerni. Lásd még

Végül pedig speciális lencsével vizsgálhatják az elvezető csatornákat; ezt nevezik gonioszkópiának. Gonioszkóp segítségével különíthető el, hogy a zöldhályog a nyílt- vagy a zárt zugú típusba tartozik.


Kezelés

A zöldhályog miatt kialakult látásvesztés nem viszszafordítható. Ha azonban felfedezik a glaukómát, megfelelő kezeléssel megelőzhető a további látásvesztés. A zöldhályog kezelésének célja tehát a látásvesztés megelőzése illetve megállítása.

A zöldhályog kezelése egész életen át szükséges. Hozzá tartozik a szemnyomás mérséklése a csarnokvíz-termelődés csökkentése és az elvezetés elősegítése révén. Akikben magas szemnyomás értékek mellett sem látszik látóideg károsodás (az úgynevezett glaukóma-gyanús személyek), azokat gondosan ellenőrizni kell kezelés nélkül.

A nyílt- és a zárt zugú glaukóma kezelése főként szemcseppekkel és sebészi beavatkozással történik.

Általában a béta-blokkoló, prostaglandin-analóg, alfa-receptor-agonista, karboanhidráz-bénító és kolinerg szemcseppeket használják. A nyílt zugú glaukómában szenvedők többsége jól reagál ezekre. A fenti hatóanyagokat zárt zugú glaukómában is alkalmazzák, bár a kezelés főként sebészi, nem gyógyszeres. A glaukóma ellenes szemcseppek általában biztonságosak, de okozhatnak számos mellékhatást is. Egész életen át kell használni őket, és a szemnyomás, a látóideg és a látótér rendszeres ellenőrzése szükséges.

Ha szemcseppel nem sikerül hatékonyan csökkenteni a szemnyomást, ha nem tudja alkalmazni a cseppet a beteg vagy mellékhatások lépnek fel, műtétre lehet szükség Nyílt zugú glaukómában lézeres műtéttel megnyithatók az elzáródott elvezető csatornák (lézeres trabekuloplasztika), zárt zugú glaukómában pedig nyílás készíthető a szivárványhártyán (perifériás iridektómia vagy iridotómia). Mindkét módszerrel javul a csarnokvíz elvezetése. A lézeres műtét végezhető rendelőben, kórházban vagy klinikán. A fájdalom megelőzésére érzéstelenítő szemcseppet adnak. A beteg rendszerint még aznap hazamehet.

A zöldhályog kezelésének másik módszere a filtrációs műtét. Ennél az eljárásnál az orvos manuálisan készít új elvezető rendszert (trabekulektómia), hogy elkerülő útvonalat képezzen az elzáródott elvezető csatornák mellett a csarnokvíz elfolyására. A filtrációs műtétet általában kórházban végzik. A beteg rendszerint még a műtét napján hazamehet.

A zöldhályog műtéti kezelésének leggyakoribb szövődménye az átmeneti szemnyomás-emelkedés, melyet szemcseppel kezelnek. A lézer olykor megégetheti a szaruhártyát, de ez általában hamar begyógyul. Lézeres illetve filtrációs műtétet követően kialakulhat gyulladás vagy vérzés a szemben, de általában hamar elmúlik. Filtrációs műtét után olykor kettőslátás, szürkehályog vagy fertőzés alakulhat ki.

Zöldhályog műtét után az orvos szemcseppet rendel, és megvizsgálja a szemet, hogy ellenőrizze a belnyomását, és meggyőződjön a beavatkozás sikerességéről.

Mivel a zárt zugú glaukóma súlyos formája sürgősségi állapotot jelent, olyan kezelési módot kell választani, mely gyorsabban és jobban hat, mint a szemcseppek vagy a műtét. Glycerin vagy acetazolamid tabletta vagy vénás szerek, például mannitol adhatók, ha úgy ítélik meg, hogy a szem érzékeny a magas belnyomásra). A szemcseppeket is adni kell, a lehető leghamarabb. Szükség esetén sürgősségi műtét végezhető.

A más okból kialakult zöldhályog kezelése a kiváltó októl függ. Fertőzés vagy gyulladás esetén antibiotikumos, antivirális vagy kortikoszteroidos szemcseppel érhető el gyógyulás. A csarnokvíz elvezetését akadályozó daganatot kezelni kell, csakúgy, mint a szemnyomás emelkedését okozó, nagy szürkehályogot. A szürkehályog műtét után kialakuló magas szemnyomásra glaukóma ellenes szemcseppet adnak. Ha ezek nem hatnak, filtrációs műtétet végezhetnek, hogy a csarnokvíz számára szabad elfolyási utat biztosítsanak.